E bejegyzésekben néhány túravezető - javíthatatlan világcsavargók és hegymászók - fanatizálja az olvasóközönséget felfedező utazásokról, szinte befogadhatatlanul szép túrákról, adrenalinpumpáló mászásokról és mindarról, ami ezekhez kell.
Épp egy vadiúj túrakiírás szövegét fogalmazod, amikor megcsörren a telefon (délelőtt már tízedszer)… Egy Nairobiban dolgozó spanyol érdeklő keres, aki történetesen Ladakhba szeretne velünk utazni. Közben az ajtóban toporog egy túravezető, akinek hegymászó felszerelést kell átadjál, hiszen indul az olasz Alpokba. Alig adod át a kötelet és beülőket, már egy másik túravezető keres, akinek segítségre van szüksége a Kirgizisztánba vezető expedíciónk szervezésében…
Ez itt a téma, vagy inkább a kérdés. Sok barátot, ügyfelet csalogatok téli túrákra – jégmászásra, túrasízni vagy csak járni egyet a téli hegyekben. Nem egyszer azzal pattintanak le, hogy szűkös (vagy nem szűkös) szabadság-napjaikat inkább nyárra tartogatják. Ezt soha nem értettem – annak ellenére, hogy az emberek többsége így gondolkodik.
Tavaly összebarátkoztunk Eddyvel egy madagaszkári túravezetővel. Aminek az lett a következménye, hogy valami megmozdult az iKaland és Madagaszkár között. Idén már többen is ellátogattak ebbe a messzi és exotikus világba.
Ügyvéd, orvos, könyvelő, sofőr, üzletember… ahogy ők mondják “életreszóló élményekkel” tértek haza. Mariann és Miki fotóinak jóvoltából egy kicsit megízlelhetjük ezt mi is.
Különleges hegyi falvak váltakoznak sebesen rohanó hegyi folyókkal, lélekvesztőnek tűnő függőhidakkal. Óriási rododendron bokrok és a völgy fölé tornyosuló egyre magasabb hegyek uralják a látványt.
Aki a nepáli Everest alaptáborba igyekszik, azt a Kumbu-völgyben ezek a képek fogadják. A világ egyik legnépszerűbb trekking útvonaláról van szó, misztikus úti cél, de a helyszínen már minden valóságos arcát ölti fel.
Mi van a hegymászáson kívül? Miről szólnak a hétköznapok ezen a vidéken? Tovább is van →
De most elérkezett valaminek az ideje. Legalábbis a vezérigazgató úr elnökség úgy döntött, itt a pillanat, hogy megmásszam a Grossglocknert.♥♥♥
Ennek megfelelően a hétvégén megtörtént a “hóhérkasztás”, megpróbálkoztam Ausztria legmagasabb hegycsúcsával. Hogy milyen volt, meddig jutottam, tele volt-e a nadrágom és jobban tisztelem-e azóta a hegymászókat, az továbbiakból remélem kiderül. Tovább is van →
Azt ígérte Neked az iKaland, hogy a szezonnyitásra tekintettel több újdonsággal és barátságos outdoor dologgal is előrukkol. Betartják-e a szavukat a srácok, mi történt mostanában? Erőss Zsolt és Gál Laci tartottak fergeteges expedíciós előadást kedden úgy 300 embernek. Csütörtökön kirobbant a ferrata fever… és úgy látszik most sincs megállás. No, de hallgassuk inkább az érintetteket!
Gál Laci és Erőss Zsolt iKaland előadása
Mostanában sokat törtük a fejünket, hogy kitaláljunk egy új túra konstrukciót – Valami olyat, amit tényleg hiánycikknek érzünk. De miért is volt erre szükség? Tovább is van →
Komolyan! A cinikusan hangzó cím ellenére tényleg egy rakás új izgalmat tartogat az iKaland alakulata minden velünk tartó, vagy csak távolról szemlélő sporttárs számára. A videó felfedi a lényeget:
Aktuálissá vált sokak számára a bakancs/túracipő beújítása erre a szezonra. Elkezdtem nézelődni a neten és elvesztem a tengernyi lehetőségben. A Mozgásvilágon ez az ismertető becsületesen összeszed jónéhány lábbelit.
Tegnap sikeres csúcsmászást hajtott végre a Lhotsére, világ 4. legmagasabb, 8516 méteres hegycsúcsára a Magyar Himalája Expedíciók két tagja: Erőss Zsolt és Gál László.
Gratuláció jár Zsoltnak és az iKaland két másik túravezetőjének, Horváth Tibinek és Mécs Lacinak! Külön gratuláció és taps illeti Gál Lacit, aki élete első nyolcezresét abszolválta; egy nem éppen könnyű hegycsúccsal indítva a remélhetőleg folytatódó szériáját.
Sokáig nem lehetett tudni, mi van a fiúkkal, hiszen az egészségügyi okok miatt 7900 méterről visszaforduló Horváth Tibi és M. Laci hátizsákjában maradt mindkét rádió. Így G. Laci és Zsolt nem tudtak bejelentkezni a csúcsról… és később sem. Végül (itthoni idő szerint) ma reggel jött a hír, hogy mindenki jól van, a csúcsmászók kellemesen elfáradtak és jelenleg a IV-es táborból tartanak lefele az alaptáborba. 24-én vonulnak le a hegyről, várhatóan június első napjaiban érkeznek haza.
Drukkolunk, hogy biztonságban leérjen mindenki az alaptáborba, hiszen az expedíciónak még nincs vége.
Olyan szinten rágyógyultam a Wakhan túrára, mint még soha semmilyen másik utazásra az iKaland fennállásának kezdete óta. A rágyógyultságomat csak fokozza Belényi Dani imént küldött videója, ami Afganisztán legmagasabb csúcsának, a Noshaqnak (7492 m) első afgán mászásáról. Tovább is van →
Néhány túravezető - javíthatatlan világcsavargók és hegymászók - fanatizálja az olvasóközönséget felfedező utazásokról, szinte befogadhatatlanul szép túrákról, adrenalinpumpáló mászásokról és arról, ami ezekhez kell.
