Entries from April 2010 ↓

Sziasztok, itt Matróz, aki épp egy Holt-tengeri sivatagi trekkingen van túl…

Személyes kedvencem a trekking, ez a legtesthezállóbb; a távolság kihívása. Speciális felszerelést nem igényel, csak két emberi tényező van benne: a helyismeret és az erőnlét. Ennek a határait feszegettük a minap a Holt-tenger környékén.

Alaposan figyelembe vettük azt a szabályt, hogy csak jóllakottan szabad nekivágni egy ilyen kalandnak. Ezért egy éjszakai BBQ vacsorával kezdtük a túrát. Citromfa-szénen sütögettünk paradicsomot, hagymát, májat, oldalast, saslikot. Valamennyit öblögettünk helyi sörrel és ánizs pálinkával (arak)…

Mivel az esti rákészülés egy kicsit elhúzódott, ezért rutinos sivatagi túrázókhoz híven már a déli nap hevében vágtunk neki a gyaloglásnak. Palesztin területről, Abudiyye faluból indultunk egy aszfaltcsíkon a sivatagi Mar Saba (Szent Saba) kolostor felé. A nyugati turisták ezen a környéken légkondis kisbuszokban utaznak, így mókás látványt nyújtottunk a falusi gyerekeknek, akik kitartóan és tátott szájjal követtek minket egy darabig.

Mar Saba kolostorát egy folyóvölgy (wádi) szikláihoz ragasztották, és ortodox szerzetesek élik ott és a környező barlangokban az életüket. Nők és katolikusok ezért be sem tehetik a lábukat a szent helyre. Innen az út a meredek sziklafallal körülölelt völgyben folytatódott néhány kilométeren keresztül. Egy szakaszon a folyó átugorhatóvá szűkült és a szemközti sziklafal is lankásabb, mászható volt. A fennsíkra érkezve körbe-körbe a kősivatag domborulatai uralták a látképet. Az áprilisi sivatag a legbarátságosabb.

Az időjárás elviselhető és a téli esős évszaknak köszönhetően a zöld mezőket pipacs és kamilla foltok tűzdelik tele. A tájékozódás egyszerű: amerre az iránytű a keletet mutatja, arra van a Holt-tenger (Hol tenger? Hogy egy parádés szóvicc is legyen a bejegyzésben ).

15 km gyaloglás következett a lankás terepen, melyet dombok és kiszáradt folyómedrek alkotnak, majd megékeztünk a Holt-tenger völgyét szegélyező hegyekhez. A térképolvasás itt igazán zavarba ejtő: sűrű szintvonalak, leszakadások és hegycsúcsok melyek mínusz (!) 14 méter magasak. A tengerszint alá érkeztünk, épp a legjobb pillanatban. A hátunk mögött a nap már lebukni készült, de még utoljára vöröses-kékes-rózsaszínes fénnyel töltötte meg a tenger medencéjét és Jordánia szemközti sziklafalait.

Azt hiszem egy ilyen látvány lehet egy trekking túra legfőbb értelme. 30 kilométernyi kősivatagi túrázás után egyik pillanatról a másikra lepett meg minket ez a látvány. Olyan volt mint egy jutalom. Oázisokhoz, vízesésekhez, kilátópontokhoz sokszor el lehet jutni egy jeepes túrával is, de az ilyen módon készített fényképek sosem idéznék fel ugyanazokat az érzéseket, mint amit egy kiadós gyalogtúra adhat.

Persze ránk még egy komoly élmény várt. 300 métert kellett ereszkednünk, hogy elérjük a tengerszint alatti tengert. Este 10 körül lehetett már, amikor a hátizsákokat ledobtuk a strand homokján és felfeküdtünk a sós víz felszínére.

Másnap még átestünk az iszappakolás rituáléján és bebuszoztunk Jerikóba. Ennek a városnak, ugye, van múltja; most ünnepli a 10.000. születésnapját. Bereggeliztünk a szokásos csicseriborsó és padlizsánkrémekből, béreltünk néhány szakadt kerékpárt és úgy csináltunk néhány órára, mint ha mi lennénk a jerikói BMX banditák.

Igen, pont ez a szép a trekking műfajában, hogy minden belefér. A sport összefonódik a kulináris és kulturális élményekkel.

Mindenkinek hasonlókat kívánok a kihelyezett irodából, Beit Jala-ból! És persze nem titkolt szándékom, hogy kedvet csináljak a kedves olvasóban Zoli Sínai trekking túrájához. Ha valahol, akkor ott hasonló élmények érhetnek.

Share on Facebook

Legutóbbi Guatemala túránkon a résztvevők ismét nekem szegezték a fenti kérdést, és mint kiderült, nem is olyan egyszerű a válasz. Másképpen fogalmazva, a kérdés nem volt eléggé egyértelmű. Melyik a világ legmagasabbra nyúló piramisa? Mekkora a legnagyobb tömegű gúla? Hol van a maja világ leghatalmasabb épülete? Melyik országról mondhatjuk el, hogy legmagasabb építménye több mint ezer éves? Nézzük szépen sorjában…

1. A világ legmagasabb piramisa (csúcstól a talajszintig)

A legtöbb forrás egyetért abban, hogy a legmagasabb ismert piramis a világon a gízai nagy piramis (Kheopsz-piramis) a mai Egyiptom területén. 147 méteres magasságával (138 és 149 méter különböző források szerint) pár méterrel ráver a szomszédjaira, és messze túlszárnyalja az amerikai kontinensen található hasonló jellegű épületeket.

2. A maja világ legmagasabb piramisa (csúcstól a talajszintig)

Sokáig ezt a címet a mexikói Cholula piramis viselte 66 méteres magasságával, ám az utóbbi években végzett pontosabb geodéziai számítások szerint El Miradorban (Guatemala) található La Danta 70-72 méteres magasságával veri az eddigi rekordert. Azért fontos kiemelni, honnan mérjük az épület magasságát, mert egyes régészek szerint a közeli El Tigre piramis, melynek talajszint feletti magassága csupán 55 méter, igen mélyre nyúló alapokkal rendelkezik, amelyek az épület abszolút magasságát könnyedén 80-90 méteresre emelhetik.

3. A világ legnagyobb térfogatú piramisa (alapterület és magasság alapján)

Itt a rekorder még mindig a már említett azték Cholula (Tlachihualtepetl) piramis Mexikóban, amely hihetetlen 4,5 millió köbméteresre becsült térfogatával közel kétszer akkora, mint gízai testvére. A Guinness Rekordok Könyve szerint is a világon valaha épített legnagyobb emlékmű nem tűnik piramisnak amikor felnézünk rá, mivel a tetején épült katolikus templom és a feltáratlan állapota miatt inkább egy kisebb hegynek hinnénk, mint mesterséges építménynek.

Fontos megjegyezni, hogy itt is sorban áll egy lehetséges vetélytárs: a kontinens legmagasabb piramisaként jegyzett La Danta feltárása még javában folyik, de sok szakértő szerint ha a 18 ezer (!) négyzetméteres alapzat térfogatát hozzáadjuk a piramis térfogatához (a legújabb számítások szerint ez 2,8 millió köbméter), akkor könnyedén a világ legnagyobb tömegű piramisa címet nyerheti el.

4. A világ legrégebbi piramisa (legidősebb kőből épített gúla formájú épület)

A világ legrégebbi piramisa, és feltehetően a legrégebbi kőből épített vakolt épülete a Dzsószer-piramis az egyiptomi Memphis városa mellett. A Kr.e. 2611-ben befejezett síremlék máig áll, és az egyik legfontosabb bizonyítéka az akkori mérnöki és technikai tudás fejlettségének. Itt is vita tárgya persze, mit nevezünk piramisnak, ugyanis az ősi mezopotámiai, asszír és sumér kultúrákban előfordult ugyan a gúla alakú építkezés jóval az egyiptomiak megjelenése előtt, de ezeket többnyire égetett agyagtéglákból építették és mind méretükben, mind funkciójukban eltérnek az általunk piramisnak titulált építményektől (sokan a közép-amerikai lépcsőpiramisokat sem tartják valódi piramisnak).

5. A világ legnagyobb természetes piramisa (nem ember által épített, gúla alakú képződmény)

Bár a mai napig helyi vita tárgya, a tudományos közösség (köztük a neves Science magazin) egyetért abban, hogy átverés volt a 2005-ben bejelentett boszniai piramisokról szóló hír. Visoko város mellett több, 200 méternél is magasabb gúla formájú domb magasodik, amelyet hamis adatokkal és álhírekkel egy boszniai író hozott a nemzetközi bulvársajtó figyelmébe.

6. A világ legnagyobb föld-piramisai

A mai napig ufó-hívők és összeesküvés-elmélet rajongók érvei között szerepelnek a kínai föld-piramisok. Kína Senhszi tartományában, Xi’an város mellett található néhány tucat, többnyire feltáratlan csonka gúla alakú halomsír, melyet a hazai kunhalmokhoz hasonlóan temetkezési céllal emeltek a közeli termőföldből. Leghíresebb képviselőjük a Nagy Fehér Piramis, amelynek létezését egy légifotóra, valamint az amerikai hadsereg és a kínai kormány titkolódzására alapozzák, és amely állítólag 300 méter magas, de ezt eddig még senki nem tudta bizonyítani.

7. Az ország legmagasabb épülete

Végül egy helyi rekorder. Mit gondoltok, a Guatemalával szomszédos Belízben melyik a legmagasabb épület? Nem ám egy 20. századi felhőkarcoló, hanem egy 1200 éves maja áldozati emlékmű, Caracol, melynek Caana nevű tornya 42 méter magasra emelkedik ki a környező dzsungelből. Ez a mai napig az ország legmagasabb mesterséges épülete.

Mint látjuk, szempontokból, bizonyítékokból és érvekből nincs hiány. Van, aki ismer még hasonló rekordereket a piramisok világából? Ha pedig személyesen is szeretnéd megnézni az emberi történelem legnagyobb alkotásait, gyere velünk Guatemalába vagy Egyiptomba!

Fotók: www.bedouin.hu és Wikimedia Commons

Share on Facebook

Említettük volt az előző bejegyzésben és a Facebookon is, hogy újralőttük a Csúcsiránytű videósorozatot Erőss Zsolttal és két másik tudós túravezetővel: Babcsán Gáborral és Molnár Ákossal. A felvétel egy napon keresztül tartott 3 különböző helyszínen. Mivel egy kézikamera is volt nálunk, ezért néhány snittet feldobtunk a jutubra a forgatás forgatásáról, íme: Continue reading →

Share on Facebook