...néhány világcsavargó, fanatikus utazó/hegymászó szerkeszti. Célja: megosztani - vagy inkább - fanatizálni Téged az ember- és természetközeli, felfedező utazásra és hegymászásra.
Komolyan! A cinikusan hangzó cím ellenére tényleg egy rakás új izgalmat tartogat az iKaland alakulata minden velünk tartó, vagy csak távolról szemlélő sporttárs számára. A videó felfedi a lényeget:
Aktuálissá vált sokak számára a bakancs/túracipő beújítása erre a szezonra. Elkezdtem nézelődni a neten és elvesztem a tengernyi lehetőségben. A Mozgásvilágon ez az ismertető becsületesen összeszed jónéhány lábbelit.
Olyan szinten rágyógyultam a Wakhan túrára, mint még soha semmilyen másik utazásra az iKaland fennállásának kezdete óta. A rágyógyultságomat csak fokozza Belényi Dani imént küldött videója, ami Afganisztán legmagasabb csúcsának, a Noshaqnak (7492 m) első afgán mászásáról. Continue reading →
Nem fog mindenki ujjongani e túrakiírásra fel, de furán is nézne ki az 50 fős turistacsoport, amint a tadzsik-afgán határon toporog és keresi a nemlétező fagyiárust. Egy ekkora csoport ugyanis, kitenné a térség egész éves turistaforgalmának a negyedét- felét. Nem sok az az évi 200 fő, akik felkeresik ezt a térséget, de nem csoda. Feledésbe merült, hisz’ ha 1979 előtt nem jártál erre, akkor 2002-ig ki kellett bírjad – azóta látogatható külföldiek számára a Wakhan-folyosó.
Sziklarajz "csak úgy" az ösvény mentén (Wakhan-folyosó)
Elkészült a nyári ladakhi túránkról a hosszú videó.
Ehhez a hírhez kapcsolódik, hogy november 29-én, hétfőn este 7 órától a budapesti Overland Világjárók Boltjában egy kis kedvcsinálót fogunk tartani a 2011-es túránkhoz. Lesz vetítés, tanácsadás, “egész estét betöltő színes családi program“.
Boldog kedd reggelt! Bodrogi Robi kajakguru-túravezetőnktől érkezett e Kornati tengerikajak videó. Május végén pont jó hangulatban találhat.
Azért foglalkozunk ezzel a trendi sportággal, mert szépen egyesül benne a tengeri életérzés, a nomád élet, a túrázás és a víz fölötti mászás. Nem kell semmi előképzettség, a “nomádsági szint” is finomhangolható.
“Az expeditív nőt lenyűgözik a mongol távlatok, a valószínűtlenül mélyen telített színek, a grandiózus természeti formák, a ragadozómadarak lassú lomha röpte, a szürke darvak különös tánca, a havasi gyopárszőnyeg végeláthatatlan folyama, a zöld, a kék, a víz, az ég, a táj, a rét. Sőt, a vonuló csapat egésze szintén plusz esztétikai élményt jelent.” -V. Boglárka, 2009
A 2009-es mongol lovas expedíció egy résztvevője így emlékszik vissza a nomád rénszarvastartó Cátán törzs között töltött időre. Mi pedig ezennel megosztunk Veletek néhány friss képet a tavalyi túráról, melyeket túravezetőnk, H. Bedouin Áron készített:
Az idei túrára pedig 2010. május 31-ig még lehet jelentkezni! Nincs szükség többévnyi lovagló-tapasztalatra, hogy velünk tarts, sokkal inkább a táborozási, nomád körülmények között töltött idő a maghatározó.
Ám, ha ilyened esetleg még nem lenne, akkor se temesd el a lehetőséget, dobj a hátadra egy sátrat, egy hálózsákot, meg még pár szükséges holmit, és menj ki a legközelebbi erdőbe egy-két éjszakára.
Nem akarunk komolytalannak tűnni, de a táborozást valahogy így kell elkezdeni, a többi pedig már jön magától. Ezzel az olcsó-és-jó módszerrel, ha nem is egy a mongol túráéhoz hasonló teljesen nomád környezetben, de megtapasztalhatod, milyen az, amikor mindent magaddal kell vinned, amire csak szükséged van, és segíthet abban is, hogy kialakuljon benned, milyen napokat a civilizációtól távol tölteni.
És, ha esetleg nem tudnál ellenállni a kísértésnek, hogy velünk tarts, vagy kérdéseid lennének, íme a link: Jelentkezés és/vagy érdeklődés
Pont most pislogok Jókuti András, a Granturizmo! c. Radjókafén sugárzó műsor műsorvezetőjének friss izlandi fotóin. Eszméletlen ország lehet, főleg így gazdasági válság és intenzív tektonikai aktivitás közepette. Persze, a gleccserek, gejzírek, hosszú hajú lovak és sült lazacok érintetlenül maradnak ezek által.
Sziasztok, itt Matróz, aki épp egy Holt-tengeri sivatagi trekkingen van túl…
Személyes kedvencem a trekking, ez a legtesthezállóbb; a távolság kihívása. Speciális felszerelést nem igényel, csak két emberi tényező van benne: a helyismeret és az erőnlét. Ennek a határait feszegettük a minap a Holt-tenger környékén.
Alaposan figyelembe vettük azt a szabályt, hogy csak jóllakottan szabad nekivágni egy ilyen kalandnak. Ezért egy éjszakai BBQ vacsorával kezdtük a túrát. Citromfa-szénen sütögettünk paradicsomot, hagymát, májat, oldalast, saslikot. Valamennyit öblögettünk helyi sörrel és ánizs pálinkával (arak)…
Mivel az esti rákészülés egy kicsit elhúzódott, ezért rutinos sivatagi túrázókhoz híven már a déli nap hevében vágtunk neki a gyaloglásnak. Palesztin területről, Abudiyye faluból indultunk egy aszfaltcsíkon a sivatagi Mar Saba (Szent Saba) kolostor felé. A nyugati turisták ezen a környéken légkondis kisbuszokban utaznak, így mókás látványt nyújtottunk a falusi gyerekeknek, akik kitartóan és tátott szájjal követtek minket egy darabig.
Mar Saba kolostorát egy folyóvölgy (wádi) szikláihoz ragasztották, és ortodox szerzetesek élik ott és a környező barlangokban az életüket. Nők és katolikusok ezért be sem tehetik a lábukat a szent helyre. Innen az út a meredek sziklafallal körülölelt völgyben folytatódott néhány kilométeren keresztül. Egy szakaszon a folyó átugorhatóvá szűkült és a szemközti sziklafal is lankásabb, mászható volt. A fennsíkra érkezve körbe-körbe a kősivatag domborulatai uralták a látképet. Az áprilisi sivatag a legbarátságosabb.
Az időjárás elviselhető és a téli esős évszaknak köszönhetően a zöld mezőket pipacs és kamilla foltok tűzdelik tele. A tájékozódás egyszerű: amerre az iránytű a keletet mutatja, arra van a Holt-tenger (Hol tenger? Hogy egy parádés szóvicc is legyen a bejegyzésben ).
15 km gyaloglás következett a lankás terepen, melyet dombok és kiszáradt folyómedrek alkotnak, majd megékeztünk a Holt-tenger völgyét szegélyező hegyekhez. A térképolvasás itt igazán zavarba ejtő: sűrű szintvonalak, leszakadások és hegycsúcsok melyek mínusz (!) 14 méter magasak. A tengerszint alá érkeztünk, épp a legjobb pillanatban. A hátunk mögött a nap már lebukni készült, de még utoljára vöröses-kékes-rózsaszínes fénnyel töltötte meg a tenger medencéjét és Jordánia szemközti sziklafalait.
Azt hiszem egy ilyen látvány lehet egy trekking túra legfőbb értelme. 30 kilométernyi kősivatagi túrázás után egyik pillanatról a másikra lepett meg minket ez a látvány. Olyan volt mint egy jutalom. Oázisokhoz, vízesésekhez, kilátópontokhoz sokszor el lehet jutni egy jeepes túrával is, de az ilyen módon készített fényképek sosem idéznék fel ugyanazokat az érzéseket, mint amit egy kiadós gyalogtúra adhat.
Persze ránk még egy komoly élmény várt. 300 métert kellett ereszkednünk, hogy elérjük a tengerszint alatti tengert. Este 10 körül lehetett már, amikor a hátizsákokat ledobtuk a strand homokján és felfeküdtünk a sós víz felszínére.
Másnap még átestünk az iszappakolás rituáléján és bebuszoztunk Jerikóba. Ennek a városnak, ugye, van múltja; most ünnepli a 10.000. születésnapját. Bereggeliztünk a szokásos csicseriborsó és padlizsánkrémekből, béreltünk néhány szakadt kerékpárt és úgy csináltunk néhány órára, mint ha mi lennénk a jerikói BMX banditák.
Igen, pont ez a szép a trekking műfajában, hogy minden belefér. A sport összefonódik a kulináris és kulturális élményekkel.
Mindenkinek hasonlókat kívánok a kihelyezett irodából, Beit Jala-ból! És persze nem titkolt szándékom, hogy kedvet csináljak a kedves olvasóban Zoli Sínai trekking túrájához. Ha valahol, akkor ott hasonló élmények érhetnek.
Aki a kalandtura-blogot olvassa az nem lehet buta, ezért nem árulom el hova helyezte ki székhelyét az iKaland röpke két hónapra.
Amúgy is kedvelitek az interaktív bejegyzéseket, így most kaptok tőlem egy igen fifikás rejtvényt.
Tehát: vajon hol készült az új irodát és Matróz kollégát ábrázoló fenti fénykép?
Beszállás egy Chopok-észak kuloár tetején... májusban (Fotó: Varga Béla)
Van egy kis terminológiai zavar a pályán kívüli síelés irányzatai körül. Íme az egyre szaporodó műfajok egy elterjedtebb értelmezése, besorolási kísérlete. Nem szigorúan veendő és élesen elkülönülő kategóriákról van szó; nyilván vannak átfedések. Ó, és persze, véletlenül sem enciklopédikus, hivatalos definícióként írom amit írok. Lehet vitatkozni és kiegészíteni a kommentekben. Continue reading →
...néhány világcsavargó, fanatikus utazó/hegymászó szerkeszti. Célja: megosztani - vagy inkább - fanatizálni Téged az ember- és természetközeli, felfedező utazásra és hegymászásra.
