Freeride, túrasí, terepsí, off-piste és társai. No meg a fóka.

Beszállás egy Chopok-észak kuloár tetején... májusban (Fotó: Varga Béla)

Van egy kis terminológiai zavar a pályán kívüli síelés irányzatai körül. Íme az egyre szaporodó műfajok egy elterjedtebb értelmezése, besorolási kísérlete. Nem szigorúan veendő és élesen elkülönülő kategóriákról van szó; nyilván vannak átfedések. Ó, és persze, véletlenül sem enciklopédikus, hivatalos definícióként írom amit írok. Lehet vitatkozni és kiegészíteni a kommentekben.

Pályán kívüli síelés/off-piste: (Bérletet váltasz és) felvonóval síelsz, de a jelölt sípályákat elhagyod és nyílt terepen, törpefenyvesben vagy erdőben sízel. Valahogy visszaevickélsz a pályára, hogy ismét becsúszhass egy felvonóhoz, majd kezded újra – új terepen. A “pályán kívüli síelés” igaziból gyűjtő jellemzés, ez alá sorolhatók az alábbi stílusok/irányzatok.

Freeride: A freeride a pályán kívüli, elsősorban porhavas síelést jelenti. Felvonóval/helikopterrel (helisízés) jut fel az ember a hegytetőre, de a hangsúly az érintetlen terepek megtalálásán és a freestyle trükkök bevetésén van. A vagány mélyhavas videók, az “extrém sízés” a freeride kategóriájába tartozik (bár ezt a “kategóriába tartozást” fura érzés leírni). Eme irányzat legszínvonalasabb megnyilvánulása a Freeride world tour, melynek 2010-es futamának összefoglalását mutatja az alábbi videó:

A site-jukon több tenyérizzasztó, nyálcsorgató videó található.

Terepsí: Ritkán használt fogalom ez mifelénk, pedig leginkább ez írja le azt a műfajt, amit a pályán kívüli sízők többnyire művelnek. A terepsí jelentése: “minden terepen” síelés. A szűzhó örömteli ritkaság; a pályákon kívüli terepet többnyire más hótípusok jellemzik: a töredezett- megsíelt friss hó, az olvadtabb és nehezebb tavaszi hó, kérges hó, fagyott – firn – hó, latyak, buckásra síelt kemény hó stb. Természetesen minden hótípus kicsit más technikát igényel. A terepsízés szép kihívása, hogy a hótípusok gyakran átmenet nélkül követik egymást és kénytelen vagy gyorsan, egyik kanyarról a másikra stílust váltani.

A technikák elsajátítására vagy terepsí oktatáson tehetsz szert (gyorsabb), vagy autodidakta módon (lassabb, több esés/befürdés).

Túrasí: Nagy kedvencünk! Itt szigorúan NEM felvonót használsz a hegyre feljutáshoz, hanem saját lécedet. A túrasí gyakorlatilag ugyanolyan léc, mint a hagyományos alpesi sí, de könnyebb és puhább. A kötése lehetővé teszi, hogy felfelé menetkor a sarkad szabadon mozogjon, akárcsak a sífutásnál. Ezen túl ún. “fókát” (régen fókaszőrt, ma már szintetikus szőrmét) rögzítesz a léc talpára, ez pedig meggátolja, hogy a léc visszacsússzon. Egész meredek hegyoldalakon lehet így felfele haladni relatíve könnyedén. Lecsúszáskor a fóka lekerül a lécről, a sarkadat rögzíted, s így egy hagyományos alpesi lesiklással jutalmazod meg magad.

Az iKalanddal túrasízni a Grossvenedigeren és a Dolomitokban is tudsz.

Backcountry: telemark kötéssel (a sarok szabadon mozog) ellátott léc talpát a futólécekéhez hasonlóan bepikkelyezi az ember. Ez lehetővé teszi, hogy felfelé szakaszokon túralécként viselkedjen (fóka nélkül), míg lefelé telemark technikával szedd szét a lejtőt. Hosszabb emelkedőkön fókát passzinthatsz a léc talpára. Ez a stílus tökéletesen illeszkedik a magyar középhegységek domborzati jellegzetességeihez, ahol rövid emelkedők és lejtők váltogatják egymást, így túl sok a macera a fókázással.

Ehol egy videó, ahol terepsí guru Máthé Laca a Normafán szaggat backcountry léccel. Néha alpesi stílusra vált, majd vissza:

Steep skiing: a terepsízés egy irányzatáról van szó, ami – ahogy az angol neve (“meredek síelés”) sejteti: meredek hegyoldalak megsíelésére hajaz. A meredek lejtőkkel (35-55° meredekség) az a gond, hogy lavinaveszélyesek. Ezért komoly helyismeret és lavinaismeret szükséges bármilyen hosszabb meredek szakasz biztonságos megsíeléséhez (a tudáson felül). Magyarország közelében remek lehetőség adódik a Chopok és a Deres északi falának hófolyosóiban.

Az iKaland ide is szervez – ún. kuloársí kurzusokat. Azért szervezzük áprilisban ezeket a tanfolyamokat, mert ekkorra az alaplavinák már lecsusszannak. A déli oldal és a környező hegyek már alig havasak, ám az északi kuloárokban a stabil, összetömörödött hó prímán síelhető. A Chopok észak számtalan lehetőségeiről van egy tök jó áttekintés-térkép a Chopok ház honlapján.

Ez a témában az első cikk, így röviden szólni kell a veszélyekről. Nem kell extrém helyre menni, hogy elvigyen a lavina – minden pályán kívül síző polgártárs vegyen részt lavinaoktatáson. Továbbá, nem kell extrém hideg és 8000 méteres hegy a csúnya fagyási sérülésekhez. Légy tisztában a hegy veszélyeivel, mielőtt eltekeregsz.

Hirtelen ennyit szerettem volna mondani a témában. Arra kérlek, hogy szánj 6 másodpercet az alábbi kérdőív két kérdésének megválaszolására, hogy tudjuk, érdemes-e kalandsí (hoppá, egy új kategória! most találtam ki) témában cikkeket, blogbejegyzéseket írogatni.

R. Zsolt

Share on Facebook