Biztos hozzád is eljutott a hír, hogy ismét népes magyar csapat veselkedik neki egy himalájai csúcsnak – a Cho Oyu mind a 8201 méterének. Az alakulat legismertebb tagja Erőss Zsolt, aki számára ez az első expedíció januári balesete óta – el is keresztelte ‘rehab expedíció’-nak.
E táborral igen sokat foglalkozik média, arról azonban kevés szó esik, hogy egy fontos magyar rekordkísérlet készül: mégpedig az első magyar 8000 méter fölött végrehajtott lesiklás. Így van, hiszen Mécs Laci túravezetőnk mellett az iKalandnak olykor bedolgozó síedző és expedíciós síelő, Wetzl Péter is vitt magával túrasí felszerelést.
Korábban is síeltek már magyarok nagy magasságban; az első komoly műveletet iKaland túravezető Sturcz Anti hajtotta végre a sikeres Kommunizmus-csúcs csúcsmászása után (csúcscsúcs 
. 1983-ban, 20 évesen a 7000 méteres Dushanbe csúcsáról síelt le. Majd’ 10 évre rá következett Erőss Zsolt, amikor 7000 méterről, a Lenin csúcsa alól lesíelt big foot-tal a 4200 méteren lévő első táborig. A második művelet végrehajtója Wetzl Peti, aki az alaszkai Denali majd’ 6200 méter magas csúcsát síelte meg. Később, 2006-ban ugyanő a “Föld legmagasabb túrasí hegyét”, a 7545 méter magas Muztagh Atát síeli meg – ezzel beállítva a magyar magassági rekordot:
Hogyan kell felkészülni extrém körülmények közt a síelésre? A legfontosabb a láb védelme a hidegtől. Az expedíciós hegymászóbakancsok, ugyanis, az évek során elég fejlettek lettek ahhoz, hogy melegen tartsák a lábat a -30°C-ban és bélésük gyorsan kiszárítható legyen éjszaka. A túrasí bakancsok, azonban, “normálisabb” körülmények közé lettek tervezve – a -30-nál enyhébb hidegekre és bélésük sem feltétlen szárad ki éjszaka. Így a legnagyobb kihívás a lábak melegen tartása.
Mécs Laci bélelt kamáslit említett telefonon indulásuk előtt. Kíváncsi vagyok, utólag milyen tanulságokat vonnak le.
Súly: mint minden magashegyi expedíciónál, úgy ennél a síalpin kísérletnél is kulcskérdés a súly. Laci és Peti 162 cm-es Silvretta léccel vágnak neki a hegynek, mindkét léc a legkönnyebb, ami itthon kapható. Arra számítanak, hogy viszonylag gyakran kell a zsákra kötözve vinni a sílécet.
Síkötésük terén is megmutatkozik a grammánia; a legkönnyebb, Dynafit rendszerű kötést választották. Petinek sikerült a legkönnyebb modellt kifognia, Lacinak már nem jutott. Különben sem volt egyszerű összeszednie a felszerelést Hátha nem ezen a néhány grammon múlik… Hazaérkezésük után kifaggatjuk őket a részletekről!
Boldog, hosszú (túra)sí szezont mindenkinek! Miért ne kezdenéd el már most tervezni a szezont, mikor a múlt héten – köztudottan – sokunk örömére – már méteres havak szakadtak le Ausztriában és a Tátrában.
Ha iKaland túrasí és terepsí túrák érdekelnek, kattints az iKaland túrasí-terepsí kínálatára.
4 hozzászólás ↓
Az ember alig hisz a szemének, olyan szép.. biztosan nem blue box?:-)
A múlt hét végén Luca nevű pulcsinkkal Mátraházán túrakutya-kiképzést tartottunk. Lehet, hogy a srácok ezen az igazi basic pályán csúsztak le először? Eszembe jutott, hogy annak idején az igazi izgalmat a beton felvonóoszlopok elkerülése, a pvc-szőnyegen csúszkáló “skeletonosok”, a pályaszélen city dress code-ban vacogó, bóklászó családtagok adták.
Amúgy ott fenn hány kilométeren és órán át fognak a magyar legények fenn flick-flackolni? Jó időt és jó havat kívánok nekik, és üzenem, hogy lefekvéskor ne felejtsék el levenni a léceket. Üdv, BZs
Zsuzsa, Wetzl Peti életében először a McKinley-n síelt, Mécs Laci pedig most próbálja először a sportot a Cho Oyun… Így a Mátrában nem találkozhattál egyikükkel sem.
Gratulalok ,hat ez nem semmi,a sarga irigyseg ont el ,hogy en nem lehetek ott,ugyanakkor tiszta szivembol drukkolok nekik .Csak igy tovabb.Szeretettel Aniko
Hozzászólásra itt van mód: