Történt a hétvégén, hogy Sándor Misi túravezetőnk vakációra ment három lányával. És hogy hova megy nyaralni, kikapcsolódni egy derék túravezető? Hát oda, ahova egyébként is évente minimum 3 túrát vezet: a Grossglocknerre. Ez a mászás azonban Misi számára más volt mint a többi. OK, ezt minden mászásra rá lehet sütni. A lényeg…:
Nem csak Misi és szerettei “nyaraltak” a Grossglockneren, hanem Mr. Orbán és felesége is. Másnap a Blikk is cikkezett róla, miszerint feleségét lepte meg az úttal 46. születésnapja alkalmából.
Misi szerint soha nem látott tömeg nyomorgott a Glockneren múlt hétvégén. Évről-évre egyre többen vannak és sajnos ez a tendencia marad is, amíg a Grossglockner Grossglockner, vagy Ausztriában nem nő egy magasabb hegy. Vagy amíg nem szednek belépőt. (OK, most állok le a jó ötletekkel.) A tanulság: mássz mielőbb a Grossglocknerre! Az őszi hétvégék várhatóan normálisabbak lesznek. Vannak új időpontok is.
Nem hagyhatod. Gondolj bele, micsoda szégyen lenne, ha Orbán Viktor után Gyurcsány Fletó vagy Bajnai is megelőzne a csúcsra! Utánuk pedig minden bizonnyal ott toporog Friderikusz Sándor is…
Felejthetetlen csúcsélményeket kívánok:
Rényi Zsolt
5 hozzászólás ↓
Mi az idén januárban voltunk mászni. Sajnos nem jött össze a csúcs, mert vihar miatt fennragadtunk 2 napra a Johannes hüttében (inkább hüttőnek nevezném, mivel a házban is -10 fok volt). Szóval szerintem is kényelmesebb nyáron vagy ősszel menni.
Üdv: Zoli
Gyurcsány Ferkó? Hmmm…Érdekes dolgok is történhetnének egy kitett gerincen.. Veszélyes hely ám a Grossglockner..
A gyakorlottabbaknak ajánlom a normál út helyett az alternatív útvonalakat, ott nem kell nagy tömeggel küzdeni. Egyik júniusi hétvévén pl. a Pallavicinirinne-n rajtunk kívül csak egy ember volt.
Gratula a Pala kuloárhoz! Nem jobb az tavasszal? Elég firnes volt? Úgy tudom, nyáron veszélyes, omlékony. Aki májernek érzi magát, az Stüdlgratra megy. Az szintén jóval barátibb tömeg szempontjából.
Volt rajta >30 cm tartós hó. Kivéve a közepén levő traverz részt, ahol szinte a csupasz jégen találtam magam bekötés nélkül. A nálam levő vacak jégcsavarok nem akartak beleharapni a jégbe, a vádlijaimat pedig úgy éreztem nem birják ki mire a társaim beérnek, ezért végigcsináltam szólóban a sziklás felső szakaszig. Visszagondolva kissé hátborzongató helyzet volt, de ott nem volt más választás. Egyébként ezt az utat felkészülésként másztuk a későbbi célokhoz.
Hozzászólásra itt van mód: